A jóga szó a szankszrit „judzs” gyökből származik, ami annyit jelent, mint összekötni, egyesíteni, megkötni és igába fogni, a figyelmünket valamire irányítani és összpontosítani, valamint használni és alkalmazni. A jógát máskor bölcs cselekvésként, vagy tevékeny élet közepette is megvalósítható mértékletesség és harmónia művészeteként is szokták jellemezni.
„A jóga nem annak az útja, aki teleeszi magát, s nem is azé, aki éhezik.” A jóga a középútra törekszik és nem szélsőséges.
A jóga olyan út, amely integrációhoz vezet. Amikor valaki összeköttetést teremt a lélek és a bőr, a bőr és a lélek között-amikor elképesztő mélységű bensőséges kapcsolat van a test sejtjei és a lélek sejtjei között-akkor az holisztikus vagy integrált gyakorlás, mivel az emberi szervezet egésze egyetlen egységbe rendeződött, melyben test, elme, értelem, tudatosság és lélek összetalálkozik. A jóga tudományban a lét mindhárom síkja-a test, az elme és a lélek egyaránt helyet kap. Így a jóga integrált tudomány, amely az ember töredékes létét képes visszavezetni a teljességbe és az egészségbe.
Első pillantásra úgy tűnik, hogy a jóga egyáltalán nem terápiás tudomány. A jógának számos jó oldala van, és bár a végcélja és tetőpontja a lélek megpillantása, mégis megjelenik több hasznos melléktermék, úgymint az egészség, a boldogság és a béke.
Egészségünk, sőt egész létezésünk a légzési és keringési funkcióktól függ. A jóga összes többi aspektusának az ászanák és a pránájáma az alapja és forrása, mivel az egész emberi szervezet a keringés és légzés kaputól függ.
Bárhol is van akadály a testben a megfelelő keringés hiánya miatt-ami reumát, asztmát, hörghurutot, máj-vagy gyomorfájdalmat okoz-, amikor végzed az ászanákat, akkor azok megöntözik a szervezetet, és elmossák az akadályokat.
Az ászanák gyakorlásával a gyakorló először is egészségre tesz szert, ami több mint puszta létezés. Ez nem egyfajta árucikk, ami pénzért megvásárolható. Olyan tőke, ami kizárólag kemény munkával szerezhető meg. Az egészség a test, tudat és szellem tökéletes egyensúlyi állapota.
A test szükségleteinek megtagadása vagy elhanyagolása, illetve a test nem isteniként történő látása annak az egyetemes életnek megtagadását és elhanyagolását jelenti, amelynek saját testünk is része.
Hol végződik a test, s hol kezdődik az elme? Hol végződik az elme, s hol kezdődik a szellem? A határokat nem lehet tisztán megvonni, mivel ezek a területek mind összefüggnek egymással.
A jógi sohasem hanyagolja el a testét, sem a tudatát, s nem is sanyargatja azokat, hanem szerető gondoskodásban részesíti őket. Testét nem a szellemi megszabadulás akadályaként kezeli, s nem kudarcainak okát látja benne, hanem az számára a megvalósítás eszköze.
Fontos, hogy megértsük, hogy a jóga integrál. „Emlékezz rá, hogy a folyó, amely a hegyekből a tenger felé tart, egyetlen egységként folyik, s hogy a folyó vize majd elpárolog, és a felhők alakjában visszatért, hogy esőként táplálja a folyót. Ugyanígy a test, az agy és az elme folyója is egy, s a lélektől a bőrig, és onnan vissza a lélekig folyik. Azt mondod, hogy téged csak a folyó egy része érdekel, a többi nem? De ahogyan a patakok is egyetlen folyammá folynak össze a forrásaiból eredve -egyetlen hatalmas folyammá, és amely összekapcsolja a hegyet a tengerrel-, ugyanígy az egész emberi szervezet is egyetlen folyó, amely lélektől a bőrig és bőrtől a lélekig folyik. „
(Forrás: B. K. S. Iyengar: Jóga új megvilágításban, A jóga fája című könyveiből)
Az egyéni és csoportos órák időpontjáról és árairól bővebben ide kattintva olvashatsz